top of page

A Farkas és Magyarország - hogyan tovább?

Kevés olyan ember van Magyarországon, aki ne hallott volna a Farkas szomorú történetéről.


2021-ben született, átvágott fél Európán és eljutott hazánkba. Olvastuk a híreket, hogy milyen hosszú utat tett meg és talán nálunk fog majd letelepedni. Az egész ország követte a róla szóló híreket, hogy éppen merre jár, észlelték-e esetleg valahol. Drukkoltunk neki, hogy találja meg azt a helyet, ahol letelepszik és jól érzi magát - biztonságban.


Sokunkat megcsapott az a keserédes gondolat, hogy csak valami baja ne legyen pont nálunk. Csak nehogy valaki bántsa őt. Aztán megtörtént az, amitől tartottunk. Lelőtték itt, nálunk, a mi büszke hazánkban.


Fotó: Bing



Miért írják oly sokan, hogy bárcsak ne erre jött volna? Honnan jön ez a rossz érzés, hogy ha valami állatokkal kapcsolatos nálunk, annak általában nem happy end a vége?


Az internet korában cikáznak körülöttünk a hírek, információk. Elolvassuk, elraktározzuk ezeket és nagyban meghatározzák a jövőbeli viselkedésünket, reakcióinkat, gondolatainkat.


Lehet, hogy nem mindenkinek ugrik be rögtön, de valahol rémlik, hogy nálunk zsákolhat be egy vadász és állatorvos egyben egy még élő, lélegző, elütött borzot ellopva tőle a méltóságos, fájdalommentes, tisztességes halál lehetőségét.


Valahol rémlik, hogy tele volt vele a hiradó, de vajon mi lett vele azóta? Igazából semmi. Élte tovább az életét.


Aztán hallottuk azt is, hogy Budapesten ugyanaz a vadász 1-2 év múlva halomra lőtte a kis vaddisznókat, akik csapdába estek egy árokban és még annyira kicsik és védtelenek voltak, hogy kijönni sem tudtak abból az árokból. Mindezt fényes nappal, egy emberekkel teli villamos előtt, gyerekek szeme láttára. Volt, aki a villamosról a kórházba jutott, mert annyira sokkos állapotba került a látottak hatására.





Mindenkit felkavart az eset, vártuk, hogy talán most tényleg valaki kivonja forgalomból ezt a jóembert, aki sokak szerint nem való a társadalmunkba. De még mindig ugyanazt csinálja, mint eddig. Talán 1-2 év múlva egy forgalmas áruház parkolójában fog rókára lövöldözni, ki tudja...


Miért teszi mindezt? Mert megteheti! Mert nincs következménye!





Felmerül a kérdés, hogy mi lesz azzal a másik jóemberrel, aki miatt szégyenkezünk a világ előtt? Aki miatt tele van a nemzetközi sajtó ilyen szalagcímekkel:


Swiss wolf reportedly shot in Hungary after record journey


Merjünk esetleg mintát keresni a korábbi történésekben és ebből jósolni? Lehet megint megcsap az a keserű érzés, hogy ebből sem lesz semmi? Vajon ha fogadni lehetne a tippmixen, hogy ez az ember, aki lelőtte szerencsétlen Farkast fél év múlva is fegyverrel fog-e rohangálni, milyen szorzók lennének arra, hogy igen, fél év múlva is fegyverrel fog rohangálni az erdőben? Merne valaki is feltenni 5 forintot arra, ha fogadni kellene, hogy elítélik és bebörtönzik a jóembert? Mert a törvény szerint ez járna neki. Ugye, hogy nem?


Mielőtt félreértés történne, nem a vadászok ellen lázítunk senkit. Ugyanúgy, ahogy vannak jóságos kedves cégvezetők, pékek, buszsofőrök, postások, emberek, ugyanúgy lehetnek szemétládák is. Nincs ez másképp Svájcban, Németországban vagy Norvégiában sem.


Ami másképp van itt nálunk, Magyarországon, hogy a szemétláda embereket nem tartja vissza semmi attól, hogy továbbra is szemétládák legyenek.


Az állatkínzókat nem tartja vissza semmi, hogy állatkínzók legyenek, a pszochopata vadászt nem tartja vissza semmi, hogy pszichopata legyen. Ez, ami másképp van itt nálunk, Magyarországon.


Egy hónapig beleég mindenki retinájába ez a szemétláda, aki lelőtte a szegény Farkast. De mindenre nem emlékezhetünk. Egy hónap múlva elmegy a boltba, megveszi a kenyeret, megtankolja az autóját és senkinek nem fog feltűnni, hogy egy újabb gyilkos útra indul. Lehet, hogy ismerős lesz valahonnan a feje, de már nem fogjuk tudni, honnan.


Nem nekünk kellene ezeket a fejeket számon tartani, hanem a börtönőrnek a reggeli létszámellenőrzésen. Nem kellene ezekkel a fejekkel találkozzunk, csak akkor, ha már százezerszer átgondolták a kóterban, hogy mekkora szemétládák voltak és csak azután, miután ezerszer megfogadták, hogy soha többet nem lesznek szemétládák.


Valami miatt senki nem tenne 5 forintot sem arra, hogy ez az ember ülni fog. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon nem fog ülni. Pedig a törvények megvannak rá.


Ha véletlenül mégis kap egy letöltendő börtönbüntetést, legyen itt ez a cikk az utókornak, hogy lássuk azt, hogy bármennyire is mélyre süllyedt már ez az ország még azért tud változni.






bottom of page