December közepén a Nemzeti Választási Bizottság elutasította azt a népszavazási kezdeményezést, mely lehetőséget adott volna az állampolgároknak arra, hogy kimondják:
börtönben akarják látni az öncélú, nyilvánvalóan közveszélyt jelentő, kegyetlen állatkínzókat.
Miután az NVB december 18-i döntésével lesöpörte az asztalról a népszavazást, a Jobbik a javaslat benyújtójaként úgy döntött, végső soron elmennek a Kúriáig is. Dudás Róbert parlamenti képviselő csütörtökön bejelentette, hogy
„a népszavazási kezdeményezés lesöprése miatt a Jobbik a mai napon felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, abban reménykedve, hogy megváltoztatják az NVB felháborító döntését, és utat engednek a népszavazásnak.”
A népszavazás célja, hogy a súlyosabb állatkínzási bűncselekményeket letöltendő szabadságvesztéssel sújtsák.
A kérdés így szólt volna:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az állat pusztulását okozó állatkínzást a Büntető Törvénykönyv végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel sújtsa?”
Rendszeresen felmerülő igény mind állatvédelmi, mint civil körökben, hogy a további esetek megelőzése érdekében elrettentő erejű törvénykezésre lenne szükség. Ráadásul mindez nem csupán humánus okokból fontos, hanem azért is, mert az állatokkal szembeni brutalitás olyan személyiségjegyekre mutat rá, melyek hosszú távon komoly veszélyt jelenthetnek más emberekre is.
A prevenció tehát kétrétű: egyrészt szenvedéstől ment meg állatokat, másrészt olyan folyamatoknak szabhat gátat, melyek végén emberekkel szembeni erőszakos bűncselekmények feltételezhetők.
2-3 év helyett nulla
A Büntetőtörvénykönyv már most is lehetőséget ad arra, hogy a bíróságok szigorú ítéleteket hozzanak, ugyanis a büntetési tételek magukban foglalják a letöltendő szabadságvesztést is.
A Btk. 244. § alapján aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vétség azonban bűncselekménnyé változik, és kettő helyett három évig tartó szabadságvesztéssel jár, amennyiben az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy a rossz bánásmód több állattal szemben is fennáll.
Tekintettel arra, hogy az ismert esetek túlnyomó részében fennáll az állatoknak okozott különös szenvedés, az is nyilvánvalónak tűnik, hogy nem kettő, hanem három évet kockáztatnak az elkövetők. Ugyanakkor nem véletlen az sem, hogy ritka a letöltendő ítélet a magyar bíróságokon, ennek pedig az lehet az egyik oka, hogy minimum tétel nincs meghatározva:
tehát átfogó szigorítást azzal is el lehetne elérni, ha nem 0-3 évig terjedne a büntetési tétel, hanem például 1-3-ig.
Ettől persze még mindig ott maradna a lehetőség, hogy felfüggesztett ítéletek szülessenek, de máris jelentős javulásban bízhatnánk. Az elrettentő erőt ezen felül a pénzbírságok emelésével is fokozni lehetne, pláne, ha azok olyan magas, akár több millió forintos tételeket jelentenének, melyeket vagy kifizetnek és ezzel minden fél jól jár, vagy nem, és az elkövető végül ugyanúgy rácsok mögé kerül. Lehetőségek tehát vannak bőven, és mint minden, ez is csak politikai elhatározás kérdése, de a kormánypártok eddig egyáltalán nem voltak nyitottak a problémák rendezésére.
Dudás Róbert közleményében fel is hívta rá a figyelmet, hogy a parlamentben a Fidesz-KDNP már nyolc alkalommal állt az állatkínzók pártjára, vagyis nyolcszor akadályozta meg a törvény szigorítását. Pedig ha csak a politikai logika mentén akarjuk megérteni ami történik, akkor sem logikus a kormánypártok folyamatos ellenkezése, hiszen egyöntetű társadalmi igény mutatkozik az állatkínzókkal szembeni határozottabb fellépésre, ennek kielégítése pedig nem különösebben kompromisszumok által terhelt terület, kivéve persze a tényt, hogy így is túlterheltek a büntetés-végrehajtási intézmények.
Amennyiben a Kúria teret engedne a népszavazásnak, az óriási lépést jelenthetne az állatvédőknek; ugyanakkor legalább ekkora politikai veszélyt jelenthet az is, ha még nyilvános véleményt sem alkothatnak erről az állampolgárok.
Alfahír/Harmati András