A jelenlegi jogszabályi környezet ugyan lehetőséget ad arra, hogy a szökésmentes tartást az idő egy részében „láncon tartással” kivitelezzük, de ez semmiképp nem tekinthető ajánlottnak, hiszen 2016. január 1-től az ebek tartós kikötve tartása tilos. Alkalmankénti megkötés esetén is oda kell figyelni arra, hogy megkötve tartott állat számára is biztosítsuk a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás, valamint a folyamatos ivóvízellátás lehetőségét. A lánchossz megválasztásánál figyelembe kell venni a kutya méretét.
Általánosságban elmondható, hogy egy kistestű kutyának (pl. tacskó) 4 m,
egy közepes termetűnek (pl. golden retriever) 6 m
és egy nagy testűnek (pl. komondor) legalább 8 m
lánchosszban kell gondolkodni. Ügyeljünk arra, hogy az állat mozgásigényét legalább naponta egyszer úgy is kielégítsük, hogy a láncról levéve megfuttatjuk, sétálunk vele.
Láncon tartás esetén fontos továbbá figyelmet fordítani arra, hogy a lánc egy olyan nyakörvhöz legyen erősítve, mely nem okoz fájdalmat, sérülést az állatnak, valamint rendszeresen ellenőrizzük, hogy szükséges-e méretét állítani. Figyeljünk oda, hogy a lánc ne tudjon pl. egy fatörzsre feltekeredni, valamint a kutya elérje az ivóvizét, a házát, az árnyékos pihenőhelyét.
Ha körülményeink nem teszik lehetővé a kutya szabadon tartását, akkor célszerű inkább a futóláncos időszakos megoldást alkalmazni.
Alapelvként elmondható, ha a körülményeink csak a kutya láncon tartását teszik lehetővé, akkor ne tartsunk kutyát!
Forrás: NÉBIH
Képek: Google.com
